Mátrafüred

Mátrafüred története

A közigazgatásilag mindig is Gyöngyös városhoz tartozó Mátrafüred történelmi feljegyzései is szorosan e településhez kötik a településrészt, még a dokumentumok tárolását illetően is. Amennyiben arra vagyunk kíváncsiak mikor volt a tűzvész akkor mivel a tárolt dokumentumok többsége elégett, a felfogadott, a településről történő írással megbízott történészek tollából különféle történeteket lehet olvasni, melyek hitelességének bizonyítása sajnos sok esetben nem lehetséges az eredeti dokumentumok nélkül.

Mátrafüred régebbi neve Benepuszta vagy Benevárallja, nevét Bene vitézről kapta, akinek a nevét viseli még az erdőben elhelyezkedő várrom, illetve a településen átfolyó patak is. A vár az 1200-as évek elején épült (pogány vár volt), de az 1241-42-es tatárjáráskor lerombolták, majd Csobánka építette újra és a 15. században valószínűleg husziták rombolták le. Ma a vár romjaihoz a kék + jelzésen lehet eljutni. A település régen nem a várhoz közel helyezkedett el, hanem inkább a patak túloldalán lévő domboldalon.

Megközelítőleg 20 malom működött a környéken. Nagyon híres volt a bene posztó vagy aba, posztó, ami egy durva többnyire fehér vagy szürke posztót takart. Posztóverő malmok és vízimalmok is jelen voltak a térségben. Az itteni lakosok egészen az iparosodás koráig a malmok üzemeltetésével foglalkoztak, majd ezután, mivel a malmok munkája fölöslegessé vált, azokat családi házzá alakították. A most álló házak közül is van olyan, ami régen malom volt. Ilyen például azaz épület, ami a Fenyves utca, Fürdő utca és a Dévai Sándor utca sarkán, a híddal szemben áll. Mátrafürednek mindig is szerepe volt a turizmusban, hiszen Gyöngyösről rengetegen jártak fel pihenni, illetve a mostani Bene-ház, ami régen csárdaként üzemelt, is ezt a célt szolgálta. Az épület az 1800-as évek elején épült, alatta egy alagút vezet a templomig, és egy másik járata Abasár felé nyúlik le, de sajnos a 24-es főút forgalma miatt beomlott és a feltárása is befejeződött. Vörösmarty Mihály is megszállt ebben a fogadóban 1829-ben.

A Bene-ház melletti épület régen általános iskolaként működött, majd 1996-tól a Palóc Néprajzi Magángyűjtemény és Babakiállítás kapott állandó kiállítási helyet benne. Hanák Kolos Általános Iskola néven működött egy iskola az Üdülősor út 1. szám alatt, létszámhiány miatt 2007 nyarán bezárták és 2008 januárjában átköltözött a Parádi út 5. szám alól az óvoda a régi iskola egy részébe, a többit pedig kollégiumnak alakították ki. 1767-ben a barokk stílusban épült Szent János Kápolna homlokzata csak 1795-ben készült el. Egyes mondások szerint a lakosok az 1713-as pestis járvány miatt építették hálából, mivel a települést elkerülte a kór. Az előtte álló kőkeresztet 1833-ban állították.

Vidróczki Márton is sokat bujdosott a Mátrában és a településen, mivel 1871-ben megszökött egy morvaországi börtönből és előtte a Bükkben találtak rá, ezért ott keresték volna és így oda már nem mehetett vissza. Az itt élő mátrai lakosok bujtatták, de betyártársaival folytatott verekedés során 1873-ban meghalt, és Egerben egy jeltelen sírba temették. Ő volt a Mátra utolsó betyárja.

A 19. század második felében az iparosodás következményeként elnéptelenedett a település, amely mai nevét az akkoriban működő strandjára utalva 1893-ban kapta. A turizmust az 1887-ben megalakult Mátra Egylet indította el üdülők megépítésével, de az igazi fellendülés Trianon után következett be, és az 1920-as évekre már igazi üdülő településként használták, Mátrafüredet ahol üdülőigazgatóként a korábban gyöngyösi kereskedőként ismert Kozmáry János működött, aki névadója az 1900-ban megépített Kozmáry kilátónak.

1923-ban megindult a kisvasút működése is, amit akkor még csak fa és kőszállításra használtak, majd 1926-tól kezdték el először korlátozottan a személyszállítást. 1976-ban épült meg a ma már nem üzemelő Avar hotel. Az üdülni vágyókat nem csak a tiszta levegő és a csodálatos környezet csalogatta Mátrafüredre, hanem a strand is, ami közel 100 évig üzemelt. A strand vizét a domb tetején lévő forrás szolgáltatta, amit egy kis csatorna segítségével vezettek le egy ülepítő és melegítő medencébe, a víz ezután került át a nagy medencébe. A víz mindig hideg volt, de mindenki szerette.

A Kallók-völgyében található Zsiványok tanyája, nevét arról kapta, hogy előszeretettel várták ott a zsiványok a kereskedőket a szekérrel, és fosztották őket ki. A Bene patakban rengeteg rák található, és ez is igazolja, hogy a vize tiszta. Az Ördög forrásból folyó víz vasban gazdag, ezért nagyon egészséges. A Sástó Magyarország a legmagasabban elhelyezkedő természetes tava, mely növény-, és állatvilágban nagyon gazdag. A mellette elhelyezkedő kilátót Romániában gyártották, eredetileg fúrótoronynak szánták Algyőre, mivel azonban nem felelt meg a magyarországi műszaki követelményeknek – s emiatt az eredeti célra sosem használták – az 53 méter magas kilátót a Mátrában állították fel 1973-ban.

Magyarországon a fenyő nem őshonos, csak az Alpokaljában, illetve a Bakonyban, mégis megtalálható a Mátrában is a fakitermelés miatt, mivel a fenyő gyorsan nő. A fa növekedését, hogy ösztönözni tudják akácot ültettek az erdőbe. A Hegyalja úton található egy székelykapus épület, kapuit egy helybéli bácsi faragta kézzel, és kilátó lépcsőivel szemben fekvő ház is az ő családjának tulajdonában van. A Béke úton is található egy faragott kapus ház, az is a család tulajdona.

Mátrafüred első üdülésre szánt épületei a mai Üdülősor 7. szám, ahol jelenleg Idősotthon működik, az Üdülősor 42. szám, amely saroképület és kertje teljesen hátra nyúlik a Hegyalja utcáig, Béke út 7-8. szám, amely a Gyöngyvirág és vele szemben lévő épület. Ezek az épületek SZOT üdülőként működtek.